Alább idézünk A. J. Christian életrajzi könyvéből. Az alábbi sorok segítenek megteremteni azt a lehetőséget, hogy megérthessük a „Számítógépes játék” és az „Internet” kifejezés egy kiterjedtebb valóságát. Mivel a könyv egy hosszú, két napos riport terméke, ezért meghagytuk a kérdezz-felelek formát: a dőlt betűs szavak a riporter-szerkesztő, Nagy Ervin, míg a hagyományos karakterek Christian gondolatait takarják.

„- Ha már említetted: sok szakember vitatkozik azon, hogy az Internet, és az erőszakos számítógépes játékok mennyire ártalmasak. Mit gondolsz erről?
Tovább olvasom →

A következő kérdést A. J. Christian 2005-ben, egy nyilvános előadáson kapta.

„- Kedves Christian! Gyakran beszélgetek rólad másokkal, s amikor téged szidnak vagy kritizálnak, mindig megdöbbenek az emberek vakságán, ráadásul az ilyenkor kirobbanó vitában én is agresszív leszek, pedig tudom, hogy a vitának nincs semmi értelme. Téged szemmel láthatóan nem érdekel mások véleménye, hogy csinálod? Mesélnél valamit a kritizálásról?

– Tudod, én maximálisan támogatom az engem kritizálókat, szidalmazókat. Mégpedig azért, mert a kritizálás egy olyan lehetőség, amely sokat ad(hat) a kritizálónak és a hallgatónak épp úgy, mint a célszemélynek – jelen esetben nekem.

A kritizálás, a véleményezés vagy az ítélkezés, a legtöbb szellemi ember szemében „bűn”, mert az általános felfogás szerint a szellemileg fejlett, megvilágosodott ember ilyet nem csinál. Azonban ha megfigyeled az élet természetét, meglátod, hogy a valóság ennél sokkal összetettebb…

Tovább olvasom →

A következő kérdést A. J. Chrsitian 2008-ban, egy nyilvános előadáson kapta.

„Régebben sokat próbáltam meditálni, de igazából nem jutottam vele sokra. A mesterem mindig a csendről beszélt, arról, hogy csendesítsem el az elmém… Sosem értettem, mire gondolt. Beszélnél a csendről?

A legtöbb misztikus, megvilágosodott mester szerint, a tökéletes Csend, maga a Hang, maga a Végső Valóság. Tanaik hatására sokan, sok ezer esztendeje próbálják megtalálni a Csendet. Egy részük befelé – meditációban, lelki gyakorlatokban – míg másik részük kifelé – a barlang mélyén, vagy egy befalazott cella némaságában – keresi azt a csendet, amely a bölcsek szerint magában hordozza a Teljességet. S noha voltak és vannak ma is, akik megélik a Mindenség Csendjét, ők szinte sosem beszélnek róla – mint ahogy arról sem, hogy a Csend keresése sosem vezet eredményre…

Tovább olvasom →